Az unitárius templom

A mûúttól keletre (balra), a Piac felé vezetõ út kis kiemelkedésén áll, kõkerítéssel övezve, az egykori 6. tízes területén. A templom késõ gótikus jegyeket õriz. A fõbejárattal szemben a szószék áll, öt kazettával, az unitárius egyház szimbólumaival. A korondi unitarium templom ujabb épület; de van egy 1773-ban öntetett harangja, melyet Homorod szt.-mártoni Biró Sándor öntött, mivel pedig Atyhán is van ily nevü egyén által 1720-ban öntött, másik harang azt kell hinnem, hogy két Biró Sándor, apa és fia voltak harangöntõk, mely mesterség mindenütt egyes családokhoz lévén kötve, ily harangöntõ család lehetett ez a Biró család is, e pedig megczáfolja egyszersmind a szászok azon vádját, hogy a magyarok között harangöntõ soha sem lett volna.Az unitárius temetõ a Piactól nyíló Temetõ utca végében van. Kopjafái a népmûvészet remekei, faragott formái a férfi, a nõ és a gyermek alakját ábrázolják.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A római katolikus templom

A mûúttól jobbra (délre) közelíthetõ meg, a régi iskola közelében, a Kebelet-patak jobb partján, az egykori 5. tízes területén. 1911-ben épült templom. A régi gótikus templomból csak néhány faragott kõ maradt meg a kõkerítésbe építve, s a templomfal alapja átható a mai bejárat elõtt. A templomot Jézus Szíve tiszteletére szentelték.
A korondi katholikus templom igen szép régi épület, az ujabbkori elferditések daczára is fellehet ismerni, hogy az az átmeneti korszak (románnak a gótba) tisztes mûve; szentélyzáródása polygon, csillagboltozatának gerinczei két horony közé helyezett hatszög pálcza tagozatával ékesek, s azok különbözõleg idomitott (emberfõ, makk, kehely) gyámkövekre (Consolen) nyugasztvák. Szentségház fülkeje is van, melynek körives nyilatát kéthenger tagozat szegélyzi. Diadalive körives. A hajó egészen át van alakitva, ugy az egyháznak minden ablakai kiszélesitve. A templomon lévõ mind három ajtó különbözõ idomokat képvisel, mert déli oldalajtaja körives, nyugati fõportaleja egyszerü kajács szegélyezte csucsives, segrestye ajtaja pedig elcsapott lóherivvel alakult, s bár semmi felirat vagy évszám fel nem fedezhetõ, de a felemlitém épitészeti idomok kétségtelenné teszik, hogy az a XIII-ik század vége felé épülhetett s igy székelyföldi régi egyházainak között nem utolsó helyen áll.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

I-II világháborus emlékmû

A falu régi központjában álló emlékmûvet az elsõ és második világháborúban elesett hõsök tiszteletére emelték (Benczédi Sándor kolozsvári szobrászmûvész alkotása). Felirata: "Kik érted haltak szent világszabadság" (Petõfi).
 

• 

A korondi 1848-as emlékmû

Az 1848-1849-es magyar szabadságharcnak Korondon is kézzelfogható nyomai vannak.

Egy helytörténeti adatgyûjtés közben egy olyan fényképre találtak, amely idõs -1907-ben még élõ- „közvitézt" ábrázolt, akik résztvevõi voltak az 1848-as szabadságharcnak.
Ez a fénykép adta az ösztönzést, hogy tovább kutassanak a forradalom résztvevõi után. 1998 március 12-én, a szabadságharc 150-ik évfordulójára a korondi Gimnázium elõtti parkban felállították a kopjafát.

A felkutatott szabadságharc korondi résztvevõinek a száma 58, melybõl négy nõ volt. 

A kopjafa állítás kezdeményezője és a kiadásokra az adományok gyüjtője: Szőcs Lajos nyugdijas tanító

A korondi Múzeumház

A második világháború után Korondon, hivatalos körökben többször is felvetõdött a gondolat, hogy létre kellene hozni egy kis múzeumot. 1946-ban már elkezdõdött a régi tárgyak összegyûjtése, amelyeket a volt jegyzõi lakásba raktároztak el. Késõbb ezeket elvitték más múzeumokba.
Az 1970-es években újra felvetõdött a gondolat. A tantestület lelkesebb tagjai is gyûjtögetni kezdték a régi tárgyakat, amelybe a tanulók is besegítettek. Így 1977-re félszáznál több darab gyûlt össze, régi bútorok, régi cserép- és faedények, kézi gabonaarató és gabonacséplõ eszközök, a kender feldolgozásához szükséges szerszámok, régi cserepes tûzhely csempéi stb. Szükségessé vált az iskolába összegyûjtött tárgyak elhelyezése olyan épületbe, mely a közösség kézpontjában lenne, volna régisége is, és a régi korondi háztípust is fel lehetne ismerni rajta.
Így került a választás egy nagyon régi, kétosztatú földszintes házra, amely akkor családi ház volt. A ház pontos építési idejét nem sikerült megállapítani, de azt tartják, hogy a talpfája még abból az idõbõl való, amikor Szõlõmár oldalát csereerdõ borította. Az akkori községi Pártbizottság, a Szocialista Nevelési Tanács és a Kultúrotthon Igazgatóság elhatározták, hogy az épületet megvásárolják a tulajdonostól. A vásárt csere formájában kötötték meg. A tulajdonos a helyi mezõgazdasági termelõszövetkezettõl új területet, és egy házra való faanyagot kapott a községi erdõbõl.
Így a község központjában létrejött a múzeumház. 1978-ban az épületet új zsindellyel fedték újra, kitakarították, kimeszelték, és az iskolából összegyûjtött múzeumi tárgyakat elhelyezték benne.
A múzeum kezelését, a tárgyak megõrzését Páll Antal híres fazekasmester vette át. A múzeum látogatók Páll Antal termékeibõl vásárolhattak is, melyek külön voltak kiállítva eladási céllal. István Lajos 1980-tól gondozta a múzeumot. 1989 után, a Firtos Mûvelõdési Egylet megalakulása után, az egylet vezetõsége is bekapcsolódott a múzeumi tevékenységbe. 1997-tol a „múzeum õre" Tófalvi Sándor könyvtáros lett. Ma a múzeumház sorsának irányítását a községi tanács saját hatáskörébe vonta.
Ma a tájház egy század eleji korondi fazekascsalád lakás- és életkörülményeibõl ad ízelítõt. Az edénygyûjtemény mellett a látogató gyönyörû, régi festett bútordarabokat láthat, de figyelmét felkelthetik az egykori munkaeszközök és a hajdan volt korondi népviselet is. A „porta" elé gyönyörû székelykaput állítatott a korondi kultúrotthon vezetõsége. Nem faragtattak újat, hanem Atyhából, a 98-as házszám elõl szerezték meg a múzeumház részére az ott álló, csakugyan muzeális értékû, gyönyörûen díszített székelykaput, és állítatták fel új helyére a múzeumház mindenkori látogatóinak csodálatára.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Erõs várunk az anyanyelvünk

A nagyközség fõterének tekinthetõ magyar nyelvû oktatásra épített és mûködõ középiskola elõtt egy „modern" felfogású mûvészi szoborcsoport vagy inkább térplasztikának nevezhetõ alkotás vonja magára a látogatók figyelmét. A szokatlan kialakítású mû a magyarság szétszórtságát szimbolizálja, virágokkal szépen körített, helyi, alig faragott szürke kövekbõl készített alkotáson fehér csiszolt márványból készített lapokon, a határon kívül élõ magyar anyanyelvûek nagy létszáma van feltüntetve.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

"Júlia Szép Leány balladája" dombormű

Kriza János 1863: 123-125/270. sz.

Szöveg

Megjegyzés

270. Julia szép leány ― a Fejér-Nyikó mellékiről jött Kolozsvárra, s szépsége már Pesten is méltányolva lőn Gyulai Pál úr által a Szépirodalmi Figyelőben; de voltaképen e mennyeileg bájos szüznek legutóbbi rejtékhelye a Sóvidéken a fördőjéről hires Korond volt, egy erősen buzgó s áhitatos katholikus s unitarius székely falu, s egy onnan jött közrendü székely ember szája után van lejegyezve. Az 5., 6., 7. és 9. sorok változatait l. a 318. töredék-dalban a háromszéki népdalok közt.

(Kriza János: 534-535.)

•