Sziklakert Panzió, Korond, Fő út 666/B. szám
Tel: 0040-744-615-434 | E-mail: mravasz@korond.ro

Rendezett turista útvonalak

Csiga-domb  (helyi nevén Rakodó-hegy)

Biztonságos és kényelemes, fapadolásos turistaösvényen lehet körüljárni a Korond határában található Csiga-dombot, megcsodálni az aragonitszikla látványos rétegződéseit, az Unicum népi fürdőt tápláló sós forrást, a gázfeltöréses iszapvulkánt, majd a kilátóról végigtekinteni a természetvédelmi területen, illetve Sóvidék dombjain.

A 643 m magas Csigadomb, Korond északi kijáratánál, az országúttól keletre található. Az országosan is  egyedülálló földtani védett területnek tudományos jelentõsége van. A kutatások eredményei alapján megállapítható, hogy az aragonit kristályok mellett kalcit kristály is jelen van, ezek alkotván a telléreket.

Ugyanitt kalcitba „fagyott” õslényeket is találhatunk.

Video:https://youtu.be/gJiu47ZvOC4

A csigadombi aragonittelep 1,5 hektárnyi területen fekszik, 1980-tól nyilvánították földtani védett területté. Az egykori bányák területén az aragonit- és kalcittelérek, forráskövek, borsókövek, mésztufa (travertin)-lerakódások számos változata látható. Az egykori aragonitbányák természetvédelmi területe és a Cseredombi-borvízforrás alig egyórai gyalogtúra során bejárható.

Csiga-domb  (helyi nevén Rakodó-hegy) 8 hektáron fekvő karbonát forráskúp-telep, Románia legnagyobb aragonit-előfordulása, amely 1980-tól földtani rezervátum.

A Csiga-domb az egyik leglátványosabb forráskúp-telep.

Az aragonit a CaCO3 rombos rendszerben kristályosodó ásvány, a kalcit polimorf módosulata. Bányai János (1938) szerint a korondi aragonit a meszes lerakódások egy különleges fajtáját képezi. Érdekessége, hogy a szokványostól eltérő módon, hideg, szénsavas, sós oldatból csapódik ki.

Horváth István (1998) szerint az aragonit képződése alacsony hőmérsékleten történő hidrotermás lerakódáshoz vezethető vissza, kis mélységben, csökkentett nyomású környezetben ment végbe. Az aragonit kitermelése 1911-ben kezdődött, a Csiga-dombon valamivel később. A kitermelés és feldolgozás virágkora 1931 és 1939 közé tehető. Írókészleteket, virágvázákat, gyümölcstálakat, kupákat, éjjeli lámpákat, gyertya- és fényképtartókat csiszoltak belőle.

A csiga-dombi sós forrás természetes eredetű, ma is aktív forrás. A víz karbonátos kiválások aljában tör fel, kifolyásánál türkiz-zöld színű karbonátos, vasas, konyhasós üledéket rak le napjainkba.

https://www.facebook.com/bkarcsika/videos/1882941411735584/?multi_permalinks=1964332933816727&notif_id=1512756364073166&notif_t=group_activity