Sziklakert Panzió, Korond, Fő út 666/B. szám
Tel: 0040-744-615-434 | E-mail: mravasz@korond.ro

Hírek a Székelyföldrõl

2017. máj. 10. (romkat.ro)

A 450. csíksomlyói pünkösdi zarándoklat programja

 

A csíksomlyói ferencesek közzétették az idei csíksomlyói búcsú programját, amely Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben! mottóval az alábbi sorrendben alakul:

  • Június 2-án, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.
  • Június 3-án, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.

A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe a Hármashalom oltárhoz.

A délután fél 1-kor kezdődő ünnepi szentmisét – amelyet a Duna Televízió, az Erdélyi Mária Rádió és a kegyhely honlapján a Csíksomlyói Ferences Kolostor élőben közvetít – nm. és ft. Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatja be, amelyen szentbeszédet mond nm. és ft. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A szentmisén jelen lesz a helyi elöljáróság: nm. és ft. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke és fr. Orbán Szabolcs, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke mellett fr. Michael Anthony Perry, a Kisebb Testvérek Rendjének legfőbb elöljárója.

A Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt csíksomlyói plébániatemplomban délután 5 órakor kezdődik a csángószentmise, amelyet ft. Szőcs Csaba, a Verbum Kiadó igazgatója mutat be.

A kegytemplomban az este 7 órakor kezdődő pünkösdelőesti szentmisét követően, 8 órától reggelig tartó virrasztás lesz.

  • Június 4-én, vasárnap, pünkösd ünnepén a szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.
  • Június 5-én, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor.

Forrás: Borsodi L. László ferences sajtóreferens

 

Erdélyi Panoráma

Egy elfeledett körkép
2017. március 15 – június 15.

Az „Erdélyi Panoráma” születésének története
Az Árpád vezér vezetésével végrehajtott honfoglalás ezeréves évfordulóját az 1896-os budapesti országos kiállítás volt hivatott ünnepelni. Ekkor mutatták be Wojciech Kossak és Jan Styka munkáját, a „Racławicei Körkép”-et is, amit többezres tömeg csodált meg. Látván a lengyel körkép népszerűségét, felkérték Jan Stykát, hogy készítsen hasonló alkotást egy, a magyarokat dicsőítő történetről. Mivel hamarosan közeledett az 1848–49-es függetlenségi háború félévszázados évfordulója, úgy döntöttek, hogy annak egyik legemlékezetesebb sikere: Nagyszeben 1849. márciusi bevétele legyen a téma. A lengyel képzőművész a felkérést örömmel elfogadta, nem csak a jó honorárium és a hírnév reményében, hanem azért is, mert így felhívhatja a nagyközönség figyelmét a lengyeleknek az 1848/49-es függetlenségi háborúban játszott szerepére.

Az „Erdélyi Panoráma”
Jan Styka lengyel és magyar festőművészekkel közösen, nagy lelkesedéssel látott munkának. (A munkában az a Vágó Pál is részt vett, aki a Feszty-körkép egyik alkotója volt.) A történelmi hűség érdekében megtekintette a helyszínt, az erdélyi Nagyszeben térségét is, sőt, még az esemény szemtanúinak egy részével is sikerült találkozni. A körképet a lwówi körcsarnokban készítették el. Eredetileg a „Bem Erdélyben” címet adták neki, ám a „Racławicei Panoráma” mintájára Magyarországon inkább „Erdélyi Panoráma” néven emlegették. Az 1897 végén elkészült körképet fölcsavarták, majd a következő év elején Magyarországra szállították. Az ünnepélyes leleplezésére a budapesti Körcsarnokban 1898 márciusában került sor, majd több vidéki városban is bemutatták. Hatalmas sikere volt, Jan Styka Magyarországon is ünnepelt művésszé vált.

A nagyszebeni csata
A magyar függetlenségi háború során, 1848 novemberében Bem Józsefet, az 1831-es lengyel felkelés kapcsán híressé vált tisztet nevezték ki az erdélyi magyar csapatok parancsnokának. Bem az év végére kiszorította Észak-Erdélyből a császári-királyi (osztrák) hadakat. Ezt követően fölszabadította a Székelyföldet majd Dél-Erdélyben súlyos harcokat folytatott az Anton Puchner tábornok vezette osztrák hadsereggel, és a segítségére érkező orosz segédcsapatokkal. A honvédek győzelme Piski mellett lehetővé tette Bem számára, hogy Erdélyben maradhasson és magához ragadja a kezdeményezést. Katonai zsenijét mutatja, hogy Puchner jóval nagyobb létszámú hadseregét kijátszva, az ötezer fős magyar sereggel 1849. március 11-én megtámadta Nagyszebent. A védők heves harcok után hamarosan föladták a várost, melynek elfoglalása Bem erdélyi hadjáratának legnagyobb sikere volt.

Az „Erdélyi Panoráma” utóélete
A körkép népszerűsége ellenére Jan Styka nem látván reményt arra, hogy a korábban kialkudott honoráriumot a budapesti megrendelőitől megkapja, 1900-ban a körképet összetekerte és Galíciába szállította. 1907-ben Varsóban állították ki. Ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy a körképet teljes egészében láthassa a közönség. Az anyagi nehézségek miatt Styka végül a körképet megfelelően kiválasztott részekre vágatta. Ilyen módon új képkollekció keletkezett. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy hány önálló kép keletkezett ilyen módon. Ha a kép a sok összetekerés után is jó állapotban volt, akkor sok részletnek kellett lennie. A két világháború között Lengyelországban több részletét kiállították az „Erdélyi Panorámának”. 1927-ben két részletet kiadtak egy-egy képeslapon. Egyiken Bem látható, a másikon Petőfi. Az 1970-es évektől Bem szülővárosa, Tarnów múzeuma igyekezett összegyűjteni minél több részletet.

 

 

Ízig - Vérig Disznótor Fesztivál

 

Ismét disznólkodtak Korondon

Írta:  2017. február 07., kedd 10:08
 
Február 4-én, szombaton II. alkalommal szervezték meg Korondon a nagy sikernek örvendő Ízig-Vérig Disznótor Fesztivált. Már hajnalban összegyűlt a 9 csapat, mindegyik egy-egy sertést dolgozott fel a nap folyamán. 
 
Szombaton, reggel 6 órakor már elfogyasztották a fogópálinkát a csapatok, ezt követte a disznószúrás, majd a perzselés. A nap folyamán pedig minden csapat saját elképzelése szerint dolgozta fel a sertéseket. Katona Mihály, Korond község polgármestere kijelentette, hogy ennek a rendezvénynek csak folytatása lehet közösségépítő jellege miatt.
 Mivel mégis csak egy versenyről volt szó, a zsűri a disznóvágások minden apró mozzanatát figyelte a fogópálinka kóstolásától kezdve, a szúráson keresztül egészen a finom falatok elkészítéséig. 
 
 A Korondi Fúvószenekar is részt vett csapatként a fesztiválon, azonban másoktól eltérően  náluk vásárolni is lehetett. A befolyt összeget a fúvósok a költségvetésük kiegészítésére fordítják. A náluk vásárolható kínálatáról a karnagyot kérdezte riporterünk.
 Idén először a fenyőkútiak is disznólkodtak Korondon. Piros Tamás elmondta, hogy ők nem azért jöttek, hogy díjat nyerjenek, hanem hogy képviseljék a falut.
 A jó hangulatról az Abásfalvi cigányzenekar gondoskodott. Korond község Önkormányzata egy meglepetéssel is készült a részt vevők számára, délután 2 órakor színpadra lépett a sepsiszentgyörgyi Insect együttes. A nap végén a zsűri értékelte a csapatokat, a legfinomabb korhelylevest a Korondi Szakközépiskola tanárai készítették, a legjobb hangulat a Korondi Turisztikai Egyesület csapatánál volt és így tovább, minden csapatot díjaztak aszerint amiben a legjobban teljesített.

 

 

 

 

Tisztelt Címzett,

Sziklakert Panzió -Korond!
 A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum arra törekszik, hogy minél
szélesebb közönség részére biztosítson látványt és tartalmat.
Jelen év kiemelt eseményeként említhető az új múzeumi székhelyre való
költőzés, amely mozzanat által impozáns és kulturált környezetet tudhatunk
magunkénak. Az új ingatlan komoly motivációs tényezőként hat, ezért
igyekszünk minél tágabb kulturális horizont megnyitására.

 

„A DOBERDŐ HŐSE”

Kratochvil Károly altábornagy, a sokoldalú hazafi
2017. január 4 – 17.


Székelyudvarhelyre érkezett a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet „A Doberdó hőse - Kratochvil Károly altábornagy, a sokoldalú hazafi” című vándorkiállítása.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban emlékkonferenciával kezdődött meg 2016 júniusában a Kratochvil Károly halálának 70. évfordulójára szervezett programsorozat. Az eseményen nyitották meg a szóban forgó kiállítást, amely tematikus elrendezésével az altábornagy pályafutásának jelentősebb időszakait öleli fel, külön hangsúlyozva szerepét az első világháborúban, tevékenységét a Székely Hadosztály, a debreceni 6. vegyesdandár, valamint a Hadimúzeum parancsnokaként. A tárlat több vidéki anyaországi város után Párciumba és Székelyföldre is eljutott. Kecse Attila nagyváradi gyűjtő első világháborús gyűjteményével kiegészített kiállítás eddig Nagyváradon, Nagyszalontán és Kézdivásárhelyen volt látható, január 4-től a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban tekinthető meg.

A tárlat az 1869-ben született Kratochvil Károly emléke előtt tiszteleg. A kiállítás szervezői szerint a főtiszt egyike a magyar történelem méltatlanul elfeledett nagy alakjainak, pedig élete és pályafutása több szempontból is figyelmet érdemel. A nagy háború ideje alatt három teljes éven át volt a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred parancsnoka. Ezredével végigjárta mind a galíciai, mind pedig az olasz hadszíntereket. Nemcsak nagyszerű katona volt, hanem kiváló pedagógus, kiemelkedő felkészültségű szakember és nagy hatású, rendkívüli egyéniség, talán egyike az utolsó polihisztoroknak, aki festészettel, iparművészettel éppúgy foglalkozott, mint írással, történelemmel, közélettel és külpolitikával. Székelyudvarhelyen – a vándorkiállítás hetedik állomásán – a múzeumépület egykori lakóinak történetével, Haberstumpf Artúr, Jenő és Gyula sorsának bemutatásával egészül ki a tárlat, melyen olyan különleges tárgyak is megtekinthetők, amelyek udvarhelyszéki katonáké voltak. Az eredeti Vasszékely-szobor egyetlen megmaradt darabját is láthatják a látogatók.

 

 

 

 

ELEGANCIA, HUNGARIKUM: HEREND


Legfrissebb kiállításunkkal lehetőséget teremtünk arra, hogy a múzeumunkat
látogató közönség megismerkedjen az anyaország egyik kiemelt értékével: a
Hungarikum, a Magyar Örökség, s az Európai Kulturális Örökség részeként
számon tartott Herendi Porcelánmanufaktúra remekműveivel.
Az „ELEGANCIA, HUNGARIKUM: HEREND” című kiállítás meglátogatása egyedi
élményt biztosít az Önök vendégei számára is. Éljenek ezzel a
lehetőséggel, ajánlják vendégeik számára a Haáz Rezső Múzeum ezen pazar
kínálatát.


Meggyőződésünk, hogy közös érdek a térségünket látogató vendégek tartalmas
szórakoztatása. Legyen partnerünk ezen kulturális projektben,
népszerűsítse kiállításunkat vendéglátóegységében, vagy akár online
felületein.
Kérésre, szívesen postázunk nyomtatott népszerűsítő anyagot, vagy
megadott méretre legyártva küldünk webbannet, amelyet elhelyezhet
honlapján.

Üdvözlettel dr. Miklós Zoltán, múzeumigazgató
---------------------------------------------
Haáz Rezső Múzeum
535600 Székelyudvarhely
Bethlenfalvi út, 2-6. szám
0040 266 218375
info@hrmuzeum.ro
www.hrmuzeum.ro

Ízig-vérig disznótor képekben Ízig-vérig disznótor képekben

Veres Réka | 2016.02.06. [18:47] | Utolsó módosítás: 2016.02.07. [10:56]

Elsõ alkalommal tartottak Ízig-vérig disznótorfesztivált Korondon. Nem a versengés, hanem az együtt, jó kedvvel eltöltendõ idõ volt a cél szombaton, no meg a disznótoros finomságok készítése. Még hajnalban gyûlt össze a tíz csapat, és mindannyian egy-egy sertést dolgoztak fel a nap folyamán.

izigverig korond AB-21_b

Reggel hét óra, még sötétség és igencsak hideg van. Tíz csapat áll rajthoz, pálinkával indítják a munkát, majd a férfiak idõre mérve birkóznak meg a sertésekkel. Valódi erõpróba, ahol elkél a segítség és az összefogás. A kibuggyanó vért egy-egy csapatnál a nõk fogják fel.

 izigverig korond AB-41_b

Az Erdélyi Sakk Barátok csapata mangalicát választ. Sándor Ilona, a társaság „háziasszonya” szerint csak mítosz, hogy alacsony koleszterint tartalmaz e disznófajta zsírja. A zsír, az zsír, és a mangalicában bizony több is van – mondja. Nem készültek különleges receptekkel, inkább a hagyományos ízeknél maradnak.

 izigverig korond AB-23_b

Elõbb a férfiak lépnek színre. Mivel a hagyományos disznótor népszerûsítése a cél, szalmával takarják be az állatot, ezt gyújtják meg, majd ki-ki szalmával, seprûvel egyengeti, igazítja.

 izigverig korond AB-37_b

A perzselés után a megtisztulás következik: az emberek pálinkával, a malacok pedig forró vízzel.

 izigverig korond AB-47_b

A súrolókefe és az éles kés pengéje fehérré varázsolja a feldolgozásra szánt jószágot.

 izigverig korond AB-26_b

A sertésbontásához szakértelem szükségeltetik, a jó munkához pedig jó szerszám. Így lehet a bontást megfelelõen elvégezni, akár orjára, akár karajra.

 izigverig korond AB-96_b

Zene nélkül mit ér a mulatság? Az Abásfalvi Cigányzenekar felel a hangulatért. A hideg ellenére is népes közönség követi a csapatok munkáját az elsõ disznótoros fesztiválon.

 izigverig korond AB-58_b

A Tíz testvér együtt nevû csapatnál valóban tíz testvér, illetve családjaik dolgoznak együtt. A férfiak mérnöki pontossággal vágják a húst, az asszonyok pedig jobbnál jobb falatokat készítenek.

izigverig korond AB-63_b 

Nemcsak a kupica, hanem a tapasztalat is segít a csapatnak. Fábián Géza bácsi a legidõsebb a versenyzõk között, nyolcvanéves, és bizony nem ez az elsõ alkalom, amikor „karmesterként” vezeti a disznóvágást. Többen is õt hívják házhoz.

 izigverig korond AB-86_b

Az asszonyok a hurkához szükségeseket készítik elõ, a lecsi-pecsi is tûzön van már. Mindenki igyekszik a legjobbat kihozni, nemcsak a kötelezõ fogásokat készítik el, hanem zsírt is olvasztanak, tepertõt készítenek, de van, aki a flekkenre is gondol.

 izigverig korond AB-94_b

Nem a versengés a cél, hanem az együtt töltött idõ – magyarázza Katona Mihály, Korond polgármestere. A Keresztúron, Galambfalván és Farkaslakán több ízben is megrendezett disznótoros rendezvények láttára úgy érzi, az általa vezetett községnek se árthat egy hasonló gasztronómiai rendezvény. Öt csapat az önkormányzattól kapott disznót, a vállalkozók pedig magukkal hozták a levágásra és feldolgozásra szánt sertést. Lecsi-pecsi, véres-májas, kolbász és korhelyleves – ez a kötelezõ menüsor

izigverig korond AB-97_b 

A falatozás sem marad el, mindenik csapat kínálgat a finomságaiból, az önkormányzat sátrában lehet elsõként falatozni a lecsi-pecsibõl.

„Ezt csak folytatni lehet” – jelenti ki a polgármester, aki büszkén tekint az igényesen berendezett sátrakra.

 

Ni Hao Korond! -mondtrre" href="http://www.korpa.ro/blog/2012/07/10/ni-hao-korond-mondtak-a-kinaiak-es-felultek-a-szekerre/" rel="bookmark">Ni Hao Korond! -mondták a kínaiak és felültek a szekérre

Ni Hao Korond! -mondták a kínaiak és felültek a szekérre

A Bukaresti Méhész Társaság tavaly látogatást tett Kínában, így idén a kínai méhészeken volt a sor, hogy ellátogassanak csodás vidékünkre. A hazai kirendeltséggel együtt, látogatóink Szász Ilyés korondi méhész ajánlására vettek részt a Korondi Sétán és elmondhatjuk, hogy õket is, mint minden más látogatónkat, egyedi élményben tudtuk részesíteni. Számukra már a szekerezés sem volt mindennapi dolog, de leginkább a Csiga-dombon és a fekete kerámiával foglalkozó Ravasz Mártonnál tett látogatás volt rájuk nagy hatással. Természetesen, jó kínai módjára, mindent lefra, mindent lefényképeztek és reméljük, hogy szívesen mesélnek majd otthon a nálunk nyert élményeikrõl.

2012.06.18. erdely.ma

Átadták a felújított Áprily-kút és a Rapsónné tanösvényt


Parajd, Sóvidék központi helysége a turisták számára egy fontos célpont. A sóbánya gyógyhatásai mellett az ide látogatóknak lehetõségük adódik a környékbeli legendák helyszíneit is felkeresni.

2012. VI. 16-án (szombaton) az Áprily Lajos Közmûvelõdési Egyesület és a Sóvidéki Vendégfogadók Egyesülete megemlékezést tartott Áprily Lajos születésének 125. Évfordulójára. Ennek alkalmából került átadásra a felújított Áprily-kút és a Rapsónné tanösvény, amit a Hargita Megye Tanácsa és a helyi tanács közös támogatásával a Sóvidéki Vendégfogadók Egyesülete valósított meg.

A Gyergyószentmiklós irányába haladó mûúton, Parajdtól 5 km-re tábla jelzi az eltérõt Rapsonné várához és Áprily Lajos kútjához. A helyi szóval „Vár Nyaká”-nak nevezett dombtetõn már szembetûnik Rapsonné sziklája amely 952 méteres magasságból tekint le a közeledõkre. Az alatta fekvõ völgyben a kútnál található információs térképen részletes tájékoztatást találhatunk a tanösvényrõl, Áprily Lajos költõrõl illetve az írásaiban szereplõ Rapsonné legendájáról. Így hangzik egy a sok legenda közül:

 

Rapsonné asszony, hogy sziklavárából táltos lovaival a tordai templomba kényelmesebben ellátogathasson, egy hegy aranyért meg egy völgy ezüstért utat építtetett az ördöggel. Mikor fizetésre került a sor, a tündérasszony mellére helyezett két aranypénzt, közéje pedig egy ezüstöt, és így szólt: „íme a fizetség…”.

A pórul járt ördögök nagyon felmérgelõdtek, és dühükben szétrombolták a bûvös utat. Azóta ilyen töredezett a Torda felé vezetõ út…

A történelmi út egy része máig látható a helyszínen, az õsi várrom maradványait több régészcsoport feltárta és kutatta már. Egy aktív kikapcsolódásra, túrázásra rendkívül alkalmas helyi látványosság vár itt mindenkire, aki Parajdra érkezik.

2012.06.06. Erdély.ma

Firtos vára


Szováta városától 20 km-re D-re, Firtosváralja (Firtuºu) É-i határában, a Firtos-fennsík északi tetõrészén 1042 m magasan állt valaha Firtos vára.

A várat Korondról vagy Firtosváraljáról célszerû megközelíteni. Mivel azonban turistatérkép nincs errõl a területrõl, valamint turistajelzések sem segítik a várba igyekvõ kirándulókat, célszerû alaposan kifaggatni az útvonalról a falubelieket, vagy pedig helyi vezetõt kell felfogadni. Korond szélsõ házaitól a várig kb. 1,5 órás gyaloglással lehet földutakon és gyalogösvényen felérni a várba. A Firtos erdeiben élõ jelentõsebb medveállomány miatt nem árt az óvatosság!

A környék a bronzkor óta lakott, a várról sajnos nem maradtak fenn történeti adatok. Az Árpád-korban épülhetett a 11-12. század fordulója körül, az erdélyi határvédelmi rendszer tagja volt. A bucsini átjáró õrzését látta el. Pusztulása után, közel fél évezreddel késõbb, 1737-ben minoriták (a régebbi szakirodalom szerint jezsuiták, késõbb ferencesek) telepedtek le a vár területén, ahol fából épült rendházat emeltek. Nem lehet megállapítani, hogy a vár központjában álló romos kis templomot megújították-e, vagy csak azt a kápolnát használták, amit a váron kívül, a bejárat elõtt 1725-ben Atyhai István építtetett Keresztelõ Szent János tiszteletére. A hegyen uralkodó kedvezõtlen idõjárási körülmények miatt a szerzetesek 1783-ban Etédre, majd a Korond melletti Árcsóra, végül a marosvásárhelyi rendházba költöztek.



A várban 1950-ben Michail Macrea és munkacsoportja, 1959-ben Kurt Horedt, Székely Zoltán és Molnár István, 1976-ban és 1978-ban pedig a Székelyudvarhelyi Múzeum megbízásából Ferenczi István ásatott. E legutóbbi ásatás különösen jelentõs eredményekkel zárult.

A 95 x 70 m-es, szabálytalan tojásdad alaprajzú vár bejárata a D-i oldalon volt. A hegy K-i és DK-i, lankás oldalát árok és sánc védte. A várat a D-i, Ny-i és a K-i oldalon mészhabarccsal kötött, helyben termelt, faragatlan, de részben válogatott, szilárd kõfal kerítette. A várfal szélessége a K-i oldalon valamivel meghaladja a 2 métert, a szakadékos Ny-i oldalon csak 1,3 m. Napjainkban jobbára csak a földdel fedett falvonulat figyelhetõ meg, mindössze a K-i oldalon található egy növényzettel benõtt, fnyzettel benõtt, fél méter magas alapfalmaradvány. A vártetõ szinte megmászhatatlanul meredeken lejtõ északi oldala fölötti peremen hiányzik a fal. Mind a K-i, mind a Ny-i várfal, iránya változása nélkül, egyenesen végzõdik az enyhén K-re lejtõ tetõ ÉK-i, ill. ÉNy-i sarkában, a hirtelen leszakadó É-i meredély szélénél. A sziklatetõt borító, sovány termõtalaj általában nagyon vékony, sehol sem haladja meg a fél métert.

 

 K-i falhoz csatlakozó 4,5 x 3,5 m belméretû építményt – melyet korábban Orbán B. „bástya”-ként, mások „torony”-ként említenek – Ferenczi István tárta fel. Mint kiderült, nem csatlakozik szervesen a várfalhoz, utólag toldották hozzá. Falazata, alapozása eltér a várfalétól. A feltáráskor a 18. sz. 2. felébe be és a 19. század elejére keltezhetõ mázas agyagedények, kályhacsempék töredékei, valamint elenyészõen kisszámú fémtárgy került elõ. Mindezek a megfigyelések arra mutatnak, hogy a toronynak vélt épület a 18. században létesült kolostor akkor még magasabban álló várfalához toldott, egyelõre ismeretlen rendeltetésû helyisége lehetett.

A vár belsejében patkóíves szenadra keltezhetõk és egyben a vár építésének és használatának idejét is meghatározzák.
Az ötvenes években lebonyolított régészeti ásatásokkor a mindössze néhány évtizedig itt állott kolostor utóbb Árcsóra költözött szerzeteseinek termelõ tevékenységéhez kapcsolható, 18. századi, jórészt mázas agyagedény- és kályhacsempe töredékek is elõkerültek. A kolostori korszakhoz köthetõ, félköríves szentélyzáródású, 1725-ben épített Szent Jánosról elnevezett kápolna, mely a vár déli bejáratához közel, az Énlaka felõl kikapaszkodó szekérúttól mindjárt délre állt, mára alapjáig lepusztult.
Ferenczi Géza 1982 nyarán a Firtosváralja határában levõ Firtos-kútja közelében kora Árpád-kori (eltûnt) település maradványaira bukkant. Feltehetõen e településnek a firtosvári helyõrség biztosítása lehetett a fõ feladata.

varak.hu

 

 

 

Partnerek