Sziklakert Panzió, Korond, Fő út 666/B. szám
Tel: 0040-744-615-434 | E-mail: mravasz@korond.ro

Korond domborzata

Korond domborzata


Korond területe fizikai-földrajz szempontjából két fő zónára osztható. Keleti része vulkáni fennsík, nyugati része együtt a korondi medencével, az Erdélyi Medence fennsíkjához, a Küküllők dombvidékéhez tartozik, ami gyűrődéses eredetű. Vízválasztót képez a Nagy- és Kis Küküllok vízgyüjtő területe között.
A medencét 800-1000m magas dombok veszik körül. A firtos és az Atyha közötti nyereg vízválasztót képez a Korond patak és a Küsmod patak között. Ezt a Korond pataka és ennek mellekvizei szélesítettek ki. A medence tengelyét a Korond patak képezi. Az ezt övező dombok nem meredekek kivéve a keleti részeket, amelyek a vulkáni platóval érintkeznek. Ezen a részen a vulkáni lerakódások sok helyen felszínre kerültek, és jól megfigyelhetök a lerakódások rétegei. A keleti részen is találunk a fennsík beomlásával keletkezett dombokat, mint amilyen a Csillag-hegy és Szölőmál.
A déli részen található a magas fennsíkot (Kalonda-tető) völgyek szabdalják. A Kebeled-patak mellékvízei oly mélyen beszántottak a fensík belselyébe, hogy valóságos dombként mutatkoznak, és legtöbbjük erdővel borított. Ez a déli rész, tulajdonképpen a vulkáni plató folytatása egészen a Szilos-Firtos-Siklód kő vonalig. A patakok eróziója továbbra is folytatódik. A lepusztulás eredményeként jó néhány kőszikla maradt kiemelkedve a vulkáni plató peremén: Holló-kő, Móricz-kő, Likas-kő, melyekhez számos legenda is fűződik.
Korond fennsíkja a község keleti részén terül el, vulkáni közetekkel borított, és egészen a Görgényi-havasokig tart. A fennsík aránylag sima, egyenletes, átlag magassága 900-950m. A völgyek nem mélyednek be a plató belsejébe. A község felöli része sürün szabdalt, hasonlóan a medence déli részéhez. A patakok, amelyek ezeket a völgyeket vágták, nagyjából szimetrikusak. A felszínalakító tenyezõk közül legnagyobb szerepe a folyóvízeknek volt.
A medencét körülvevő dombok teraszosan emelkednek egymás fölé. Mivel felépítésükben sok az agyag, ezért gyakoriak a földcsuszamlások, különösen az atyhai nyeregben. Korondon is sok helyen figyelhető meg földcsuszamlás. Egyik legveszélyesebb a mátéfalvi résznél található, mely a műút létét is veszélyezteti.